Biobia

(Megjelent a facebookon 2018. szeptember 4.-én)

Túl a strókon..... és nem ott túl, hanem itt. 

Napok óta készülök rá, hogy írok valamit, mi is van velem, de nehezen áll össze a mondandóm.
Túl a strókon..... és nem ott túl, hanem itt.
Tanakodott kicsit a Jó Isten, de aztán úgy döntött, dóga van még ennek itt.  Csak kiizzadtam ezt a mosolygóst. Például nagyon nehéz, hogy nehezen tudok mosolygóst írni, mert nem jön. Nem jön az a határtalan életöröm, ami az utóbbi években a sok probléma ellenére itt volt, mint ahogy a tettvágy is...... ami feszt akar viszont jönni, az a kétségbeesés, mi lesz, hogy lesz? Nincsenek megnyugtató válaszok. Egyszer már felszámoltam a depresszióm rengeteg munkával, és az elmúlt években akármilyen krízisgyanús helyzet volt, mindig jöttek a kreatív megoldások, a pici apró lépések, amikkel közelebb vittem magam a jobbhoz...... Szóval ebben az itt levésben ez a depi a legnehezebb nekem. Ül mellettem az unokám az autóban és megkérdezi, mama rosszul vagy? Nem, csak elmásztak a gondolataim valami nagyon rosszba..... Szerencsés vagyok. Tudok járni, beszélni, működik a memória, újat tanulni is tudok.... és megtanulok majd valami kevésbé veszélyes üzemmódot is talán. Mindenesetre a tank lefulladt, a hernyótalpak elkapartak a mocsárban. Valaki mentsen meg! ..... ma már megfogtam a copfom és elkezdtem kihúzni magam. A rángatásra nem megy, szelídebb mozdulatok kellenek. Valószínű olyan szelídek, mint ahogy rám esett a balkezem ott, akkor..... aztán egyszercsak magától tudta mi a dolga és újra fogott, és mutatott, és behajlott, és tartott......... (Vigyázzatok magatokra! Ne hozzátok magatokra a bajt!:) )

Az úgy kezdődött, hogy a lányom krumplis tésztát főzött.... kéne hozzá valami saláta!.... elindultam a kertbe paradicsomért, de mindjárt mellette porcsint is találtam, aztán zsenge tyúkhúrt és a podagrafüvet meg el mentem keresni a kert másik felébe - az öreg levelek alatt zsengéket leltem, így hát ezeket is leszedtem. Közben már petrezselyemzöldet és bazsalikom leveleket is gyűjtöttem, mert ezek elengedhetetlen részei a paradicsomsalátámnak, mint ahogy mindig van benne hagyma is. Mindent felaprítottam, ráöntöttem egy "majdvalamirejólesz" salátaöntet maradékot a hűtőből és neki álltam volna ebédelni, amikor eszembe jutott, hogy milyen régen nem tettem fel semmit az oldalra. Fényképezőgép keresés, aztán elemkeresés..... Milyen dolog az, hogy egy Biás salátán nincs virág? Szaladás a kertbe, százszorszép lesz a jó, hogy a színek stimmeljenek...... Kép kész, végre evés.... Erről a salátáról még hiányzik valami.....Egy kis tökmagolaj rá és máris finomabb. 

Nagyon jó, ha a hűtőnkben van orbáncfűolaj, csak előkapjuk, ha megégettük a kezünket sütés közben és bekenjük ... és máris jobb érzés.  .... vagy a nagyik csodaszere is lehet, unokavigasztaló egy-egy térdhorzsolásnál. A virágokat leszedjük és dunsztos üvegben lévő étolajba jól beletömködjük. Kitesszük a tűző napra két hétre és utána leszűrjük. Gyönyörű bronzos színe lesz. Hűtőben tároljuk, hogy ne avasodjon meg. Évekig eláll.

... és még mályvás is. Egy botanizáló ismerősöm szerint egy terepgyakorlaton három új növényt érdemes tanulgatni, a sok egyszerre nem megy.  Ez itt kettő, meg a gomba, persze van benne más növény is. Zsenge cukkinit héjastól felkarikáztam, megszórtam sóval és szárított medvehagymával. Pár percet állt, aztán kistermelői vajon, serpenyőben megsütöttem, kiszedtem. A vajmaradékra dobtam a feldarabolt, általam délelőtt gyűjtött gombát, megsóztam, ráaprítottam néhány gerezd foghagymát és elpároltam a nedvességet belőle. Amikor jól lepirult rátettem az apróra vágott kereklevelű repkény, petrezselyem és bazsalikom leveleket és levettem. Úgy tálaltam, hogy alulra került a cukkini karika, ráhalmoztam a gombát és némelyik kupacra házi reszelt füstölt sajtot is tettem..... akkor már többször megkóstoltam és tudtam, hogy ez annyira jó, hogy meg is osztom veletek , ezért feldíszítettem erdei mályva virágokkal és repkény levelekkel..... lefotóztam húsz féle képpen és gyorst befaltam a felét, a többit nem mertem egyszerre..... és akkor jött az ötlet, hogy keressek egy ínyencet a másik felére. .... és találtam Kátai Laci személyében. Remélem jó véleménnyel lesz.