Kutakodok itt a Neten, hogy miket is írtam, mert szeretnék a honlapomra egy összeállítást csinálni a hajdani írásaimból és közben belefutottam Manci néni lakodalmába, ami ilyentájt volt, vagy hetven éve... Amikor ideköltöztem megismerkedtem az idősekkel és meséltettem őket. Jó volt Manci nénit is hallgatni, sajnos meghalt tavaly.... jó, hogy itt hagyta lagzija történetét.... amit megtudtam az idősektől, azt megírtam a falu újságjába, nemcsak ezt, még sok mindent. Szerencsére felkerültek a honlapra és most többen elolvashatják.
Manci néni lakodalma 1943 kora tavaszán, húshagyó végén, hétfőn volt. A parasztok a lagzikat általában olyankor tartották, amikor még nem voltak a földeken elfoglalva. Már három nappal az esküvő napja elött elkezdődött a nagy készülődés: egy 150 kg körüli disznót levágtak, 10 - 12 tyúkot megpucoltak levesnek és csirkét rántani, süteményeket sütöttek.
Eljött a fiatal pár életében a várva-várt nap. A vidéki rokonokat már delelött megvendégelték. Délután a körülbelül 80 fős vendégsereg és a kiváncsi falubeliek elött az első vőfély kikérte a menyasszonyt. Szép verses kikérőt mondott és szines szalagokkal feldíszített rozmaringgal intett a zenészeknek, akik játszottak egy strófát, aztán megint szavalt és megint egy nóta következett. A násznagy közben borral, a fehérkötényes szakácsnők és koszorúslányok kaláccsal kínálták a vendékeket.
Majd elindult a lakodalmas menet a násznagy vezetésével a kővágószőlősi körjegyzőségre és templomba az esküvőre. Gyalog mentek, elöl a hófehér menyasszony az első vőféllyel, utána a vőlegény az első koszorúslánnyal, aztán a rózsaszínbe és kékbe öltözött koszorúslányok a vőfélyekkel, majd a többi vendég. A menet végén a bicsérdi rezesbanda fújta a nótákat. A zenészek egyszerű emberek voltak, munkások, parasztok, iparosok, de nagyon tudták a dolgukat. A fiatalok Szőlősön kimondták az igent és jókedvűen visszasétált a menet a lányos házhoz.Itt aztán folytatódott az eszem-iszom, vigadalom.A ház ki volt pakolva, hogy elférjenek, a rezesbanda cigányzenekarra váltott és húzta a talpalávalót.
A vacsora nyolc-kilenc óra tájt volt:tyúkhúsleves csigatésztával ( amit egy ügyes kis faszerkentyűvel házilag készítettek), főtt hús paradicsom mártással, töltött káposzta, rántott hús, sült hús, fasírozott, rizs, savanyúság, túrós, mákos, diós rétes, linzerek, piskóták, torták.
Sok kedves ajándékot kapott az ifjú pár, ezeket felmutatták a vendégseregnek. Selyem paplan, dupla ágyterítő csipkéből, étkészlet, evőeszközkészlet, ágynemű, likőrös készlet, tésztás készlet. Éjfélkor elérkezett a lakodalom fénypontja, a menyasszonytánc. A menyasszony piros pöttyös menyecskeruhába öltözött, a fejét édesanyja bekötötte szép szines kasmír kendőjével, amit Manci néni azóta is gondosan őríz.A vőlegény is átváltotta katonaruháját polgárira. A násznagy elkurjantotta magát, hogy eladó a menyasszony és sorban minden vendég megtáncoltatta. A táncért fizetni illett, amit a násznagy két összefordított tányérban gyüjtött és csörgetett, rázott, zörgetett.
A menyasszonytánc után újabb vacsora következett, méghozzá disznótoros: sült hús, hurka, kobász, párolt káposzta és még frissen sült rétes is. Ezután az ujdonsült menyecske és ifjú férj elvonultak a titokzatos nászéjszakára a keresztszülők házába, a vendégek pedig tovább mulattak.
Kendteknek is legyen szerencséje egy ilyen pompás lagzihoz!