„Természetfelfedezés vakon”

Három budapesti vakhölgy kérésére tábort szerveztünk nálunk. Fő kérések voltak: sziklamászás, állatsimogatás, mindenféle helyi finomság kóstolása, pécsi séta, szalonnasütés, túra-túra-túra messzire, erdőben. Segítőket kerestem itt a facén és szupereket találtam. smiley4.1 Nagy-nagy köszönet Gabinak, Gabesznak, Petinek, Etának, Jolinak.....igazából már elmúlt egy hete, hogy hazamentek. Minden nap elhatározom, hogy beszámolót írok a programról..... nem tudok. Életreszóló élmény és "hullaság" lett a vége.... Kinga - a kezdeményező - már mindenki az autóban ül, elbúcsúztunk, de ő még a kertben kóricál, nem tud elszakadni - "tudod Bia én csak ilyenkor élek"..... Réka - kályha, ha tehetné folyamatos ölelkezésben lenne és csak osztogatná a belőle kibuggyanó szeretetet, hálát, mindent hatalmas élvezettel csinál..... Évinek rengeteg energiába került a Jakab-hegy meghódítása, de több tányér tökfőzelék ismét talpraállította és a tűznél csak dőlt belőle a humor, a jókedv..... Különlegesek...... Kingának magaslesre volt kedve mászni, mert sok Fekete Istvánt olvasott, és addig ott ült, amíg találkozott azzal az érzéssel, amit az olvasmányaiból ismert. .... Rékának a magasság volt fontos, hány méter magas szikla tetejére sikerült feljutni..... Évi koncentrált, hogy túlélje, de bármikor belevágna újra....... Kinga tíz évesen, Réka három évesen vesztette el a látását, Évi így született.... Köszönöm Etának a képeket.