Ma addig mászkáltam az öreg bodzák birodalmában, hogy csak megtaláltam júdásfülééket. 
A hó alatt meghíztak, éppen jók eltenni. Alaposan megtisztítjuk: átnézzük, hogy ahogy leszakítottuk az ágról, nem maradt-e rajta kéregdarab, ha igen, levágjuk, megmossuk egyszer-kétszer-háromszor, egyenként. Húsz percet vízben főzzük és a végén teszünk bele sót, cukrot, ecetet, annyit, hogy kellemes ízű savanyúságot kapjunk. Előkészítjük, forró vízben átmossuk az üvegeket és kupakokat. Mi 2,2 dl-es üvegbe tesszük a savanyúságot, mivel nem lesz benne tartósítószer, ez a méret elfogy egyszerre (bár felbontva is sokáig eláll a hűtőszekrényben) Minden üvegbe teszek egy evőkanál előző évben eltett medvehagyma bigyót (termés kapri szerűen feldolgozva) és ráöntöm a forró gombasavanyúságot, lezárom és száraz dunsztba teszem. Akinek nincs kéznél medvehagyma bigyója, tegyen bele 2-3 foghagyma gerezdet, vagy olyan fűszereket, amivel más savanyúságokat is szokott ízesíteni. Szoktam úgy is eltenni, hogy csicsóka karikákat is teszek bele, bírja a felforrósítást, roppanós marad és megadja a savanyúság édességét, a cukrot ki is lehet hagyni az ízesítéskor..... Hát akkor öreg bodzák felkutatására nosza, aztán meg a konyhába munkára!
