(Megjelent a facebookon 2018. szeptember 5.-én)

 

Köszönöm mindenkinek azt a szeretetet, amivel körbe öleltetek. A sok szívecskét, hozzászólást, telefonbeszélgetést, találkozást az utcán..... Sokkal jobban vagyok ma, még egyszer nem tört rám a kétség. .....és hulla fáradt vagyok, úgyhogy a ma estét nem veletek töltöm.  hanem alvással, amit menten el is fogok kezdeni. Tanulom mi a jó nekem, mondtam néhány nemet is ma.... és végre ismét spontánul töltöttem a fél napot és nagyon jól esett, hogy van időm spontánul dönteni, hol szállok le a buszról, melyik turistaúton sétálok fel Cserkútra, hány berkenyéért és vadkörtéért hajolok le közben és egy cseppet nem aggódtam közben, hogy el tudom-e tartani majd magam évek múlva...... Nehéz a találkozás a kétséggel, de már sokat szelidűlt, vagy legalábbis a szeretethullám kicsit odébb lökte.