Még mindig erdei iskola továbbképzés. ... persze válogatásra, albumkészítésre nincs idő... szemezgetek.... Levendula illatzsákot varrtunk magunknak hulladékanyagokból. Persze a hulladékok megindítottak bennünket.... az egyik résztvevő megtalálta a kifakult buzsáki rátétes függönydarabot és a gyerekkorába repült.... sokáig, elmélyülten, csendben varrt.... aztán kiderült, hogy még közös ismerősünk is akadt. Minden anyagdarabomnak tudom a történetét, szeretem, amikor a játszóházakban is újra játszanak velük... új történésekbe keverednek, keveredünk.
Még mindig virágzik, így tegnap újabb változat készült belőle az újabb tréning résztvevőinek. Olyan jó, hogy felfedezték a népek, hogy a pajta és udvar nagyon jó helyszín a csapatépítő, szervezetfejlesztő tréningekhez. Szóval a yukka. Töltöttem már édesen. Tejbepapit kevertem el a mézeskökény levével, a tetejére tettem egy kökényszemet.... töltöttem már kolbászos puliszkával. Megfőztem a kukoricadarát és elkevertem apróra vágott sült kolbásszal... és tegnap este a főtt kukoricadarát erdei gombával kevertem és különleges finomság született. A róka gombát és a galambicát apróra vágva, kis hagymával olajon megsütöttem, pici sót tettem bele és a végén, apróra vágott petrezselymet.
Ízlett a népeknek.
1 kg liszt, 1 élesztő tejben felfuttatva, 25 dkg vaj, 1 tojás, 2 evőkanál tejföl,1 evőkanál só, egy kis darált medvehagyma. Mindez megdagasztva és megsütve. Ugyanebből a tésztából kis stanglikat is sütöttem már.
A virágok és gazok ízei varázsolták el a hozzánk érkező látogatókat. A gazleves most is érdekes és figyelemfelkeltő volt. Alkalmi segítőnk, Judit barátnőm kézimunkája a százszorszépes virágdíszítés. A gazleves receptje folyamatos kérés, sajnos nincs állandó receptünk, mert mindig szezonálisat szedhető gazokból, zöldekből készül. A mai így készült: Apró kockára vágott hagymát kevés olajon párolunk, majd hozzáadunk durvára reszelt sárgarépát és ezzel is továbbpirítjuk egy kicsit. Leszórjuk egy kevés liszttel és vízzel felengedjük fel. Ha felforr sózzuk és beledobjuk a laskára vágott gazokat, erdei, patakparti, kerti zöldeket. Most medvetalp, csalán, gyékény, szulák, porcsin, cickafark, sóska, pitypang levél, petrezselyem, kakukkfű (kevés) szurokfű (kevés) volt a levesben. Ezután ahogy felforr kész is vagyunk, tejszínnel (házi) "sűrítjük" a levest. de ezzel már nem főzzük tovább. Ha bográcsban készítjük azonnal vegyük le a tűzről. Így marad meg a zöldek friss íze levesünkben. A virágsalátánk alapja házi gömbölyű csipetke, ehhez került jukka virág szirom, porcsin, medvehagyma bigyó, Biás salátaöntet (különböző savanyításból marad savanyúság levek ízesítve) és a virágok (sásliliom és mályva). Hogy ízlett-e? Lássátok!
A honlap nem készülhetett volna el Nagy Balázs túratársam baráti segítsége nélkül, aki hallatlan türelemmel viselte a sztrókosan össze-vissza gondolkodó "megrendelő" hol így legyen, hol úgy legyen" változtatási kéréseit, a "gondolok egyet, telefonálok és azonnal szeretném"-et.